első hallás - bolygó neve burial

bár már a legtöbb szakirályú blogon írtak róla..
bár a lemez csak novemberben jelent meg.. (milyen hónapot is írunk?)
bár nem vagyok zeneműkritikus..
bár most mégis írok róla?

mimást tehetnék, ha egy olyan darab került a fülem ügyébe mint már rég nem. kéremszépen leguttób a '04 szeptemberi DKD lemez volt rám ekkora hatással. bizonyára akkor már nem volt mindenkinek újhullám a brokenbeat, de a klasszikus londoni iskola akkor is összehozta a kellő masszát (dego, kaidi tatham és daz-i-kue triojával) egy olyan, számomra hullamerev zenéhez, ami azóta is rendszeres újramegújra hallgatásra kerül.
namármost ahogy a mellékelt ábra is mutatja ma nem is brokenbeat, nem is trio, csupán egy
azaz egy személy kerül asztalra, lecsókolbász mellé! BURIAL. a maga ismeretlen hangzást adó, ámde mégis felismerhető és csúnyán össze is keverhető, majdan újra cimkéző anyagával, aminek a lemezen szereplő első felvételének még csak címe sincs. valaki dubstep-nek, valaki garage-nak, valaki breakbeat-nek, tökömtudja, de nagyon jó. mesebéli 'tizenháromszám' alatt átcsöppensz egy jaguar anyósülésére ami szakadó esőben kivisz a külvársba. talán a fábol faragott kis pinocchio érezhette ezt a súlyt, amikor az öreg geppetto befogta a satupadba egy kis faipari megmunkálás céljából. a fából munkaanyag lesz, a munkaanyagból műremek, aműremekből egy élő kis faszi, aki kurvanagyszarbanvan. hát igen. feketelemez, plattenspieler, hangfoszlányok, sokk és maradandó károsodás amit még az unokáid sem tudnak megérteni.
nem is értem mit írok még? hallgatni kell, MOST!

u.i.: ezitt meg ezis erősen ajánlott!